.

Feedek
Megosztás
HTML

Héraklion elveszett városa felfedi titkait

Évszázadokon át azt gondolták, csak legenda az ősi Heraklion városa, amit Homérosz is említ eposzaiban. A Thonisként is ismert várost csak jóval később találták meg a tenger alatt.




Régészek most a tenger mélyén talált épületeket, szobrokat, eszközöket vizsgálják és ma már kerek képük lett arról, hogyan éltek az ókorban a város lakói. A város központi szerepet játszott a görög városok és Egyiptom közötti kereskedelemben.


Legalább 64 hajót találtak, amelyek agyagból készült edényeket szállítottak. Aranypénzeket és bronzból készült súlyokat is találtak a hajókon, bizonyítva, hogy erős volt a kereskedelem. Egy hatalmas, majdnem öt méter magas szobrot is találtak, emellett több száz apróbb szobrot hoztak a felszínre.

Damian Robinson, az Oxford Egyetem professzora szerint csodálatosan megőrződött a város a tenger mélyén, folyamatosan új területeket kutatnak át, egyre többet megtudva a valaha itt élőkről.

Heraklion az egyik legfontosabb kereskedelmi központ volt a maga idejében, fontos városa volt a késői egyiptomi birodalomnak, ez jelentette az összeköttetést Egyiptom és a görög városállamok között. Jelentős vámot szedtek a hajóktól, az egészet egy központi templomból irányították.

A kutatók még keresik a választ arra, hogy miért süllyedt el a város, de valószínűleg a tengerszint emelkedése állhat a háttérben. Az évszázadok alatt a város emléke lehalványodott, csak ókori szöveges emlékekből következtettek létezésére. Végül egy francia régész, Franck Goddio találta meg a várost, amikor egy 18. században elsüllyedt hajó után kutatott.

Forrás: index

Háromszázmillió éves fogas fémrúd?

A furcsa lelet Vlagyivosztokban került elő, egy helyi lakos szúrta ki a fűtésre szánt szén között - írta a napokban Huffington Post a Komsomolskaya Pravdára hivatkozva.

ufo tooth wheel

A leletet tanulmányozva a kutatók arra jutottak, hogy az a szénbe préselődött, és mivel a régióban található szén nagyjából háromszázmillió éves, a fogasléc, vagy fogas rúd darabkájára hasonlító lelet pedig egyidős lehet a tüzelőanyaggal. Tovább is mentek: úgy vélik: a széndarabból előkerült 98 százalék alumínium és 2 százalék magnézium összetételű fémdarab mesterséges eredetű.A The Voice of Russia hírportál szerint létezik nem földi eredetű 26-os alumínium (az alumínium radioaktív izotópja), amelynek felbomlása után 26-os magnézium (a magnézium egyik izotópja) keletkezik. A magnézium két százaléka bizonyíthatja a tárgy földönkívüli eredetét, de a cikk szerint a tudósok nem akarnak megalapozatlan következtetéseket levonni, további vizsgálatok szükségesek az elmélet bizonyításához. Forrás: Pécsi STOP/Huffington Post/The Voice of Russia

Elképesztő fordulat a Mona Lisa rejtélyben

Lehet, hogy kiderült a világ leghíresebb képének, a Mona Lisának a titka? Régészek meggyőződése, hogy egy firenzei kolostor padlója alatt megtalálták a Leonardo-kép alakjának csontvázát.

Ha a szakértők állításai beigazolódnak, az a művészettörtének egyik legnagyobb rejtélyének megoldását jelentené. A da Vincinek pózoló asszony, Lisa Gherardini története a mai napig ébren tartja nem csupán a tudósok, hanem a nagyközönség figyelmét is.

Gherardini egy gazdag selyemkereskedő, Francesco del Giocondo felesége volt, innen az asszony olaszországi neve: La Gioconda.

A legtöbb modern történész egyetért abban, hogy Mona Lisa alakja mögött Lisa del Giocondo áll, aki férje halála után zárdába vonult. Hatvanhárom éves korában ott is halt meg 1542. július 15-én.

Egy régészcsapat tavaly kezdett el ásni az elhagyatott Szent Ursula kolostorban. Először át kellett hatolniuk egy vastag betonrétegen. Hamar aranyat találtak, előbukkant ugyanis egy kripta, amiről úgy vélik, hogy Lisa utolsó nyughelye lehetett, s nem sokkal később ki is ástak egy női koponyát. A kolostor padlója alatt további borda- és gerinccsont maradványok kerültek elő.



Anyagi nehézségek miatt aztán fel kellett függeszteni a kutatást, de múlt hónapban újra folytatni tudták a munkát. A héten pedig megtalálták azt az emberi csontvázat, melyet több vizsgálat alá vetnek, hogy kiderüljön: egyezik-e a tavaly kiásott koponyával.

Aztán a tudósok összehasonlítják a csontokból származó DNS-t a közelben található sírokban lévő gyerekcsont maradványokkal. Ha sikerült kimutatni az egyezést, akkor megpróbálják rekonstruálni Lisa arcát, hogy megnézzék: hasonlít-e az ötszáz éves Leonardo-mesterműre, s talán magyarázatot kapunk a képpel kapcsolatos másik talányra is: Mona Lisa mosolyára.

Egyelőre nem tudjuk, hogy a csontok egy vagy több csontvázhoz tartoznak. A leletek azonban megerősítik hipotézisünket, miszerint a Szt. Ursulában még mindig találhatók maradványok, és nem zárhatjuk ki, hogy Lisa Gherardini csontjai is itt vannak - magyarázta Silvano Vincenti, az ásatás vezetője.

Nagyon izgalmas a felfedezés, és az eredmények egybevágnak a mi korábbi kutatási eredményeinkkel. A kriptát már a templomról szóló, 1495-ös dokumentumok is említik, amelyet egy rácson, majd egy lépcsőn túl építettek meg - mondta a régész.

/VJM.hu/DailyMail/

Nem merik megközelíteni a helyet a régészek

A nagy piramisnál sokkal öregebb, akár tízezer évesek is lehetnek az ősi romok Szíriában, amit a halottak vidékének neveznek. A tudósok azonban félnek megközelíteni a helyszínt.

A különös kőalakzatokat 2009-ben fedezte fel Robert Mason archeológus az életlennek tűnő sivatagi térségben.


Mason a Harvard sémi múzeumának beszélt a leletekről. Mint mondta: több vizsgálatra van szükség a misztikus kő alakzatok megértéséhez, és hogy pontosan megállapítsák korukat. Azt azonban nem tudta megmondani a régész, hogy mikor tér vissza a helyszínre elsősorban a régióban dúló konfliktus miatt.

Damaszkusztól nem messze találták meg a furcsa formációkat. A területet az erőszak fenyegeti, mivel az egész ország a polgárháború szélén táncol. Így a leletek felfedezése óta nem nagyon tudtak tovább vizsgálódni az archeológusok.

Mason szerint a kövek a neolitikum időszakából, a korai bronzkorból való, kb. 6-10 ezer évesek lehetnek. A kövek egyszerűen kiállnak a földből, de ami igazán szokatlanná teszi őket, hogy nincs rajtuk lakásra utaló jel.

Inkább úgy tűnik, mint a halottak vidéke, nem pedig az élőké - mondta Mason. A romok közelében áll a keresztény freskókkal díszített Deir Mar Musa kolostor, amit a 19. században foglaltak el.


/VJM.hu/DailyMail/

A piramisoknál is régebbi épületet találtak

Brit régészek egy rejtélyes, a történelem előtti időkben keletkezett épület alapjaira bukkantak a Discovery News szerint. Akár az egyiptomi piramisoknál is régebbi, masszív épületet vagy építményt emelhettek a történelem előtti időkben, Walesben.

Monmouth-ban, Nagy-Britanniában, egy építkezésen találtak rá árkoknak arra az összefüggő rendszerére, sorozatára, amely alighanem egy nagyobb épület fából készült alapjait rejtette egykor. "Hatalmas, egymással párhuzamosan lerakott gerendák nyomaira bukkantak, egy régi, kiszáradt tó partjánál" - magyarázta a leletről Steve Clarke régész a Discovery News-nak.

Monmouth prehistoric structure

Alighanem egész fatörzseket használtak fel a tizenhat méter hosszú és egy méter széles "óriási talpfák" elkészítéséhez, amelyeknek az árkok helyet adhattak, és amelyeken az épület nyugodhatott. Az épületről azonban még semmit sem lehet tudni: a kora és a teljes hossza sem ismert.

Az ásatások egy megerősített magaslaton, úgynevezett "erőddombon" folynak most, amely legalább bronzkori. Ez a legkésőbbi időpont, hiszen a szakértők nem zárják ki, hogy idősebb, azaz korai kőkori, körülbelül 6500 éves leletekre bukkantak. Így ezek akár az egyiptomi piramisoknál is régebbiek lehetnek. Választ erre a heteken belül lezáruló radiokarbon kormeghatározási vizsgálatok adhatnak.

/origo.hu/