A prána-táplálkozást megvalósítani kívánók számára ez lehet a legnagyobb akadály - nekem legalábbis az. Nemcsak régi szokásoktól kell megszabadulni, és új struktúrát hozni az életünkbe, hanem a számunkra fontos emberek reakciójával is szembenézni - ami nem mindig pozitív. Ha más emberek negatívizmusa nem is hat ránk, lehet, hogy nem akarunk ennyi „gondot” okozni.

Elmondjam-e az embereknek, hogy pránaevő vagyok, vagy tartsam titokban?

Vagy megoszd-e azt másokkal, hogy felfedezted a pránaevést, és úgy érzed, hogy ez jó lehet neked. Ez egy olyan kérdés, amire nincs egyszerű válasz, mivel ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Úgy sejtem sok pránaevő van, aki anonimitásban él, de vannak, akik közhírré tették, hogy ők pránaevők, és az ő esetükben ez így van jól.

Ők információt terjesztenek a pránaevésről, segítenek, hogy az emberek megismerjék és megértsék, de ami a legfontosabb, hogy elfogadják, és talán ennek köszönhetően azoknak, aki úgy gondolják, hogy ez jó nekik, ne kelljen többé bujkálniuk, és ne bántsák őket. A probléma csak az, hogy az emberek nem sokat tudnak a pránaevésről, és azok, akik kritizálnak téged, valójában aggódnak érted. Mielőtt megosztod másokkal, hogy pránaevő vagy, döntsd el, hogy valóban ezt akarod-e. Még akkor is, ha csak a családodnak, barátaidnak és kollégáidnak mondod el, az információ máris terjedni kezd. Fel kell készülnöd a kritikára és a tudatlan hozzáállásra, de szerencsére néhányan majd jónak találják vagy úgy döntenek, hogy ők is ezt akarják csinálni! Minél több pránaevő fedi fel magát, annál könnyebb lesz azoknak, akik nem akarnak a kritikával szembesülni. De vajon lehetséges ezt titokban tartani? Mennyi ideig mondhatod azt, hogy „nem vagyok éhes”? Mennyi idő telhet el anélkül, hogy az emberek elkezdenének kérdezgetni, hogy miért nem eszel? Valószínűleg rá lennél kényszerítve, hogy hazudj, ha titokban akarod tartani. Az emberek észre fogják venni, és elkezdenek aggódni érted, kérdezgetni fognak. És te nem hagyhatsz fel az eddigi életviteleddel, csak azért mert felfedeztél valamit, ami tetszik neked! Én magam csak néhány közeli jó barátomnak mondtam el. A fele ezeknek nagyon szkeptikus és a felét sem érti, és igazából kicsit megbántam, hogy elmondtam nekik, mert a rólam alkotott véleményük negatívan változott. A családom és a többi barátom nem tudja. Még nem vagyok pránaevő, és nem tudom, hogy az leszek-e, bár errefelé tartok, de már most is a pránaevők problémáival küszködöm. Már azt sem szerettem, amikor el kellett mondanom, hogy vegán vagyok, így tudom, hogy azt még kevésbé fogom szeretni, hogy el kell mondanom, hogy pránaevő vagyok. Nem akarok különleges lenni, normálisan akarok beszélgetni mindenkivel, és azt szeretném, ha úgy bánnának velem, mint korábban. Én egy ember vagyok, nem pránaevő. Valószínű el fogom mondani a családomnak és barátaimnak, de csak jó pár év múltán! Az intuícióm vezetett a pránaevéshez, és ugyanez az intuíció mondja azt is, hogy tartsam titokban. Ezt nem kell elmondani másoknak, hiszen az intim szférádról sem beszélsz másoknak. Ez egy intim dolog, ami a választásodon múlt. Bár egy pránaevő magatartása megváltozik, mert a mindennapi életünk az étel körül forog. Tehát jó lenne egy kicsit elmagyarázni másoknak, hogy miért változtunk meg.

Szükség van segítségre a pránaevésre való áttéréshez?

Nem igazán. Fel kell készülni rá, és fokozatosan kell csinálni, így a pránaevésre való áttérés nem egy nagy lépés a mostani étkezési szokásaidhoz képest. Nem kockázatos vagy veszélyes, tehát nincs szükséged segítségre. Kérlek lassan, fokozatosan térj rá, ne egyből, mert az veszélyes lehet!

Hogyan változik meg az élet?

Többféle módon is megváltozik az életed, amikor már nem eszel, de majd hozzászoksz. Én általánosságban így képzelem: korán fogsz felébredni, mert kevesebb alvásra van szükséged. Nem kell sietned, hogy reggelizz, tehát valami mással kell töltened a reggeleket! Én gyalog megyek munkába, mert az sok idő, a levegőn vagyok és napsütésben és mindig energiával teli vagyok. Nem ebédelsz, tehát ki kell találnod, hogy mivel töltsd azt az egy órát! Én szeretek továbbdolgozni, mert nem fáradok el.


A nap további részében is kell találnod valami tevékenységet, mert későn fogsz ágyba menni és nagyon sok plusz időd lesz. Csak gondolj bele mennyi plusz időd lesz! Mind az az idő, amit eddig evéssel, főzéssel, mosogatással, wc-re menéssel, mosakodással (a pránaevőknek nem kell tisztasági okok miatt mosakodniuk), vagy a napi betevő falat megkeresésével töltöttél szabaddá válik. Gondolj bele, mennyi időt töltesz élelem bevásárlásával, szemét kidobásával, betegséggel és orvoshoz járással, gyógyszerek beszerzésével, vagy mennyi pénzt költesz a konyhára, fürdőszobára, olyan dolgokra amiktől fiatalabb leszel (kozmetikumok, plasztikai műtét, stb.). Őszintén szólva, a legfőbb ok, hogy még eszem pont az, hogy nem tudom mit kezdjek a sok szabadidővel. Túl könnyű evéssel tölteni az időt, vagy enni miközben valami mást csinálok. A pránaevőknek új életstruktúrát kell találniuk!

Nem unalmas nem enni és ennyi extra szabadidővel rendelkezni?

Én ezen gondolkodom. Gyakran azért eszünk, mert kényelmes, nem azért mert éhesek vagyunk, és ezzel elmegy az idő. Én úgy gondolom a pránaevő képes a jelennek élni és nem unatkozik. Remélem.


Én úgy találom, hogy a pránaevés teljesen természetes, jobban mint enni. Minél többet élek át és tanulok ebből, annál inkább úgy gondolom, hogy a pránaevés az emberek legtermészetesebb dolga. Amikor visszanézek az evéssel töltött életemre, és az „evők” életére, azt látom, hogy komplikált és fájdalmas. Valamikor találtam egy tökéletes idézetet egy könyvben, ami pont ide illik. A pránaevőt nagyon sok kritika és negatív hozzáállás érheti, de nekem tetszik a következő idézet:

„Amikor a felnőttek nem értik meg a gyerekeiket az azért van, mert a gyermekeik többet értenek, mint ők.”