.

Feedek
Megosztás
HTML

Charles Hall: "Földönkívüliekkel dolgoztam együtt"

Március 23-án, a legnézettebb ausztrál reggeli televíziós műsor, a Seven Network csatornán futó Sunrise adásában élőben kapcsolták az amerikai Albuquerque-ből Charles Hallt és feleségét. A Vietnámot is megjárt egykori katona elmondta, a hatvanas évek közepén, az amerikai Légierő egyik nevadai bázisán két és fél éven keresztül együtt dolgozott egy földönkívüli faj képviselőivel.

Az interjú során ezt a fajt úgy emlegette, hogy a magas fehérek, mert "2,5-3 méter a magasságuk és fehér színű a bőrük". Hall állítása szerint ezek az idegenek nagyjából tízszer tovább élnek, mint mi, ami azt jelenti, hogy a születésükkor várható élettartamuk 600-800 év.


Anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, elmondta, ezek a lények nem úgy öregednek, ahogy az emberek, hanem időről időre megújul a szervezetük, ám egy idő után a belső szerveik így sem képesek tovább fenntartani a hatalmas csontvázukat így - ha jóval tovább élnek is nálunk - végül hús-vér élőlények lévén, ők is meghalnak.

Hall, akit besorozását követően időjárás-megfigyelőnek képeztek ki és ekként is dolgozott a hadseregnél hozzátette, ezen kívül két másik faj képviselőivel is találkozott az Indian Springs Völgyben lévő bázison eltöltött két és fél éves szolgálata alatt. Egyiküket úgy nevezte, hogy a "norvégok", ez egy az emberhez nagyon hasonló megjelenésű idegen faj, amelynek képviselői a szőke skandináv embereket idézik, innen is az elnevezés. A másik faj pedig a Roswell mellett szerencsétlenül járt szürkék.

Charles Hall áprilisban több ausztrál nagyvárost is felkeres, ahol hosszabb előadásokat tart a témában. Többen is érdeklődtek, ezért ha sikerül ezek valamelyikének felvételéhez hozzájutnunk, mindenképpen közzétesszük.

Forrás:ittvannak.hu

Miért nem fedik fel magukat nyíltan a földönkívüliek?

 

  • Miért nem avatkoznak közbe? A válasz nagyon összetett, most csak össze szeretném foglalni nagyjából a dolgokat...

  • Ha negatív orientáltságúak

  • Fegyverekkel már rég legyőzhettek volna minket (már a kőkorban vagy előtte, ha a bolygó kellett volna nekik), ha akartak volna. Az egész társadalom felett akarják átvenni rejtve az irányítást, a háttérből irányítva. Energetikai és "nyersanyag" (emberi) okokat kell emögött keresni. Sokkal egyszerűbb, ha úgy irányítják a társadalmat (bizonyos kormányokkal karöltve), hogy az saját maga dönt úgy, hogy rabszolga lesz (ez történik most). UFO témában figyelembe kell venni a tényt, hogy a minket látogató UFO-k és idegen lények nagy része nem ebből a fizikai dimenzióból és frekvenciatartományból származik, hanem erőfeszítést kell tenniük, hogy "átnézzenek ide".
  • Mivel nagy részük természetes formája nem fizikai, ezért energiák táplálják őket - negatív energiák. Félelem, kétségbeesés, depresszió stb. Szóval végül is egy energiafarmnak lehet tekinteni a Földet. Ezen kívül, ha nyíltan felveszik a kapcsolatot (valószínűleg a negatív lények lesznek az elsők, mert a pozitívak nem szeretik a nyílt közbeavatkozást), már annyira le lesznek butítva és el lesznek nyomva az emberek (hacsak nem teszünk ez ellen valamit), hogy simán elfogadnak akármilyen szövetséget technológiáért cserébe (megint csak a negatívak jellemzője az ilyen kereskedés), ezáltal önként és dalolva csatlakozik a negatív erőkhöz az egész bolygó. Szóval megéri nekik a háttérben működni, amíg csak lehet. Ezen kívül őket nem köti annyira az idő linearitása, mint minket, szóval ezt kihasználva manipulálni is jól tudnak.


Ha pozitív orientáltságúak

  • Galaktikus és spirituális szabályok, az akarat szabadsága köti őket. Ha nem kéri az emberiség, csak nagyon végső esetben fognak nyíltan közbeavatkozni. Egyszerűen tudják, hogy civilizációk fejlődésébe közbeavatkozni, genetikailag módosítgatni (ahogy azt a negatívak teszik) és egyebek, nem szép dolog. Nekünk megvan a fejlődési utunk, amit végig kell járnunk. Nem lehetünk egy csapásra galaktikus civilizáció, nézzetek csak körbe, mi van ma itt, milyen emberek élnek. Magunkra is veszélyesek vagyunk, nem hogy másokra, ha esetleg kikerülnénk az űrbe. Nekik nem az a dolguk, hogy megmentsenek minket, miért lenne az? Ha egy civilizáció nem érett meg az űrutazásra és más lényekkel való kapcsolatra, akkor hülyeség űrhajót rakni alájuk, mert csak bajt okoznak majd. Szerintetek az emberiség kész a kapcsolatra?


  • Szóval ha nyílt kapcsolat lesz, leszállások stb., majdhogynem biztos, hogy negatív orientáltságú csoport teszi azt meg, esetleg jónak álcázva magukat. A jók nem avatkoznak közbe, mert szabad akaratunkból tesszük azt, amit teszünk, és ezt tisztelik, még ha ártunk magunknak, akkor is. Szerintetek lennének háborúk, ha egy katona sem menne el harcolni?! Lenne itt korrupció, összeesküvések és bűnözés, ha az emberek nagy része tenne valamit ellene? Eltűrjük, ami van, nem teszünk semmit (tisztelet a kivételnek), és külső megváltót várunk. Éljük az életünk, csak hagyjon békén minket mindenki, és kész, elég a saját gondunk, nemhogy még más emberrel törődjünk, főleg nem az emberiséggel. Ez van.

  • Miért kéne nekik bármiben is segíteni nekünk? Miért elvárás ez? Ha elpusztulunk, megérdemeljük. Galaktikus szelekció. Nem vagyunk egyedülállóak, több tízezer civilizáció lehet csak ebben a galaxisban, azt meg tudjuk, hogy legalább százmilliárd galaxis létezik. Ha egy faj önmagára vagy másokra veszélyes, azt nem biztos, hogy érdemes megmenteni. És senkinek nem kötelessége nekünk segíteni, csak mert pozitív orientáltságú. Az nem része a pozitív útnak, hogy mindenkinek önzetlenül segítünk, mert annak kihasználás lesz a vége. Inkább segíteni kell az egyensúlyt megtalálni, és segíteni kell abban, hogy valaki önmagán tudjon segíteni. Szóval senki ne várjon csodát a földönkívüliektől, A MI FELADATUNK RENDET TENNI!

 

  • A technológia nagy részét, amit kínálhatnának nekünk, már felfedeztük, csak éppen titkosítva van. Nem lenne szükségünk senkire sem magunkon kívül, és ezt jól tudják ők is. A pozitívak ezért békén hagynak, a negatívak pedig épp, hogy azért avatkoznának be (rejtve vagy nyíltan), hogy elhitessék velünk, hogy szükségünk van rájuk. Ezután csak megjelennek és megváltónak nevezik ki magukat, az emberiség meg önként belesétál a csapdába.

 

Forrás:vanmagyarazat.blogspot.hu

Soha nem látott fotók a Nagy Piramis tetejéről

A múlt héten orosz fotósok illegálisan felmásztak az egyiptomi Nagy Piramis tetejére és lefotózták, amit láttak.

Az orosz fotósoknak sikerült elrejtőzniük az őrök elől és zárás után nagyjából négy órával elkészítették a lélegzetelállító felvételeket. Tény, hogy illegáis amit csináltak, mégis gyönyörű képet mutatnak Egyiptomról.

Az egyik férfi elmondta, hogy aki illegálisan megy fel a piramis tetejére, három évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.

"Megérte. Egyszerűen nem találtam szavakat arra a látványra, amit megpillantottunk. Amit éreztem az a teljes tisztaság és a mindent átható, abszolút boldogság volt" - fogalmazott a fotós.




/Kiskegyed.hu/Englishrussia.com/

Magyar X-akták: Knoll Gyula találkozása az ismeretlennel

Íírta: Knoll Gyula repülőezredes - A cikket szerkesztette és lejegyezte: Galactus

1959. július 21.-én éjjel kristálytiszta volt az ég, amikor a taszári repülőtérről éjfél előtt feladatra szálltam fel egy MIG-17PF típusú fedélzeti lokátorral felszerelt elfogó vadászgéppel.

A Kaposvár fölötti légtérbe repültem 4000 méterre, és egy előre meghatározott feladatot hajtottam végre. Repülés közben arra lettem figyelmes, hogy tőlem kissé magasabban valamilyen mozgó fény közeledik felém. Mivel éjjel csak a fényt látjuk, a gép testét nem, ezért egy másik társam gépére gondoltam. Jelentettem a repülésvezetőnek, hogy tőlem magasabban van egy gép.

Knoll Gyula akkor...

 

"Van-e valaki még az én légteremben?" - kérdeztem rádión, nehogy összeütközzünk. (Négy évvel korábban, 1955. június 10.-én Kaposvár fölött már nekem repült egy MIG-15-ös, és teljesen összeroncsolta a gépem kormányfelületeit. A nagy csattanás és ütődés közepette felhúztam a lábam és ledobtam a kabintetőt, hogy katapultáljak. Aztán mégis biztosabbnak véltem a nehezen kormányozható géppel a kényszerleszállást.)

De most nem volt a légteremben senki, ezt közölte a repülésvezető. Abban az időkben nem is gondoltunk UFO-kra, csak repülőgépre, amely most éppen délkeleti irányból Ausztria felé repült. Ekkor már ugyanis ellenséges gépnek gondoltam a közeledőt. De amíg rádióztam, a "fény" pillanatok alatt elrepült fölöttem, és a kabinba is teljesen bevilágított. Egyáltalán nem olyan volt, mint a repülőgépek fénye, ahol (balról piros, jobbról zöld és hátul fehér) egyértelműek a három helyzetlámpa fényei. De nem is fényszóró lehetett, mert annál erősebben sugározta a fényt.

.....és most.

"Menjen rá, nézze meg!" - hangzott a repülésvezető utasítása. Azonnal előretoltam a gázkart és a gyorsítót, és emelkedésbe vittem a gépet a fény irányába. Rövidesen 800-900 km/h  sebességgel közelítettem a fényes alakhoz. Mikor már majdnem egy magasságban voltam vele, be akartam fogni a fedélzeti lokátorba. A hatalmas fényes alak ekkor óriási sebességgel úgy megugrott előttem, mintha puskából lőtték volna ki. Aztán egyre kisebb, később pedig beolvadt a csillagok közé. Én meg visszavettem a gázt, lemerevedtem, nem hittem a szememnek. Mikor aztán magamhoz tértem jelentettem rádión, hogy a cél eltűnt. Gyorsan visszafordultam, mert nem akartam az osztrák határt megsérteni. Ugyanis abból mindig csak bonyolult diplomáciai ügyek származnak.

Leszállás után az irányító toronyban közöltem a repülésvezetővel a furcsa esetet, de magnón is rögzítve voltak a rádiózásaim. Szóban kiegészítettem a történteket azzal, hogy ezt a technikát nem ember gyártotta. Tőlem aztán többet nem kérdeztek a feletteseim. Annál inkább a pilóta barátaim, főleg aznap a repülés végén, hazafelé menet. De engem is egyre inkább izgatott ez a különös eset. Láttam, a barátaim hogyan élik bele magukat az én helyzetembe, és nagyon fel voltam spannolva. Lefekvés után nem jött álom a szememre, egész éjjel tele voltam feszültséggel és kérdésekkel. Reggelig azon törtem a fejem, hogy mi lehetett ez a tárgy, mert hogy nem repülőgép volt, az biztos! Aztán meg, hogy miért pont velem történt ez meg?

Személyesen is megtapasztalhattam, hogy egy-egy külső tényező mennyire át tudja formálni az életünket. Próbára teszi az emberi  teljesítőképességet nap mint nap. Ilyen a repülő csészealj is. El kell fogadnunk, hogy az UFO-jelenség az emberi agyra nagyon is kihat, az ember hatványozottan éli át a vele való találkozás pillanatait. Mintha nem is egy fizikai tárgy lenne, aminek tömege, térfogata, vagy energiája van, hanem valami rendkívüli dolog, ami megváltoztatja a realitáshoz, a valósághoz való viszonyunkat. Ma már tudom, hogy az UFO egy olyan transzformátor, amely a jelenlétével a valóságot alakítja át az emberben, és interferálja a szemtanú elméjét. Majd amikor eltűnik, olyan érzelmeket és gondolatokat hagy maga után, melyek egész életünkön át kísérnek minket.

Másnap reggel korán bementem a laktanyába, de már a kapunál vártak az UFO iránt érdeklődők. Voltak köztük, akik a részletekre is kíváncsiak voltak, sokan kérdezték, hogy féltem-e? Én a későbbiekben is UFO-ra gondoltam, mert repülőgép ekkora gyorsulást csak a hangsebesség többszörösével képes végrehajtani. Azért mondom ezt, mert a következő évben olyan szerencsém volt, hogy a Magyar Légierőben engem neveztek ki a két hajtóműves, szuperszonikus, fedélzeti lokátorral felszerelt MIG-19PM elfogó vadászrepülőgépek pilótái első parancsnokának. Az ország legjobb 25 pilótáját válogatták ki, akik Taszárra kerültek az új típusra.

Aztán az ország vezetőinek, a kormánynak és a tábornoki karnak tartott bemutató repülésem én törtem át először a hangfalat, repültem a hangnál gyorsabb sebességgel. Később pedig már magasabb beosztásban, repültem a MIG-21-el is, a hangsebesség kétszeresével. De az UFO gyorsulása a hangsebességnek talán a tízszerese volt, ami elképzelhetetlen. Ilyen földi gép nem létezik.


A következő években bizakodva kerestem az UFO-kkal való találkozást. Állandóan figyeltem a légteret, szerettem volna ismét találkozni velük, azonban ez a jelenség többé nem ismétlődött meg velem. De talán ez volt a szerencsém, mert azóta tudom, hogy az UFO meg tudja bosszulni a támadóját, ki tud engedni magából egyionizációs mezőt, amelybe ha a repülőgép belerepül, a pilótával együtt elpusztul. Persze az én találkozásomat ők hozták létre, ez nem véletlenszerű volt. Ez az ő akaratuk nélkül elképzelhetetlen, mert először kiválasztanak, majd kivetítik rád az akaratukat, és az történik veled, amit ők akarnak.

A találkozás percei felejthetetlenek maradtak a számomra! Mert ez a pár perc életem végéig erősen bennem marad. Gyermekkoromtól kezdve mindig a repülésről, a levegőben való száguldásról ábrándoztam, és úgy érzem, ritka szerencsém volt, mivel folytathattam felnőtt koromban azt, amit fiatalon megálmodtam, elképzeltem. Aranykoszorús első osztályú mesterpilótaként, a legmagasabb szinten uraltam a repülőgépeket. De ez az éjszakai UFO-eset teljesen átmosta az agyamat, egy pillanat alatt tehetetlen kis senkinek éreztem magam. Mintha valami megváltozott volna a lelkem mélyén, a repülésen kívül is érdeklődőbb, határozottabb és bátrabb lettem a további életemben.

Azért olyan bátor mégsem voltam, hogy az UFO-val történt találkozásomról többeknek dicsekedjek. Aztán meg sokan el sem hitték volna, így én sem akartam, hogy ujjal mutogassanak rám. Ezekben az években hallottunk ugyan az UFO-król, de a jelenségről beszélőket ideológiailag képzetlennek vagy zavarodottnak vagy egyenesen bolondnak tekintették. Ezért én is csak szűkebb baráti körben foglalkoztam a témával.

Hazai tudósaink az UFO-jelenséget nyugati kapitalista ideológiának és bomlasztásnak tekintették. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Bizottságának állásfoglalása ebben az időben, a következő volt:

"Ezeket a tudománytalan írásokat csak a nyugati bulvárlapok közlik. Sajnos a magyar sajtóorgánumok is átveszik és terjesztik a fenti tudománytalan írásokat. Megállapítható, hogy a több éves ismeretterjesztő előadásainkat, tudományos ismeretterjesztő munkánkat teljesen megbontják az ilyen felelőtlen szenzációhajhászok. Azonban nem áll módunkban ezeket meggátolni, de az erkölcsi felelősséget a lapok szerkesztői viselik."

A Tudományos Akadémia kijelentése lefordítva így hangzik:

"Különböző szerkezetek a világűrből márpedig ide nem érkeznek!"

De a tény tagadása a tényt magát még nem teszi semmissé, pusztán a tagadó józan ítélőképességét kérdőjelezi meg.


A titkolódzást én is megértettem, mert a hatalommal én sem akartam szembekerülni, éppen eleget ütköztem már velük. Számomra a repülés volt mindig a legfontosabb, és erre akkor csak a hadseregben volt lehetőségem. Ezért sok értékse dolgot és véleményt magamba fojtottam egy darabig. Egy biztos, ezek után már nagyon is érdekelt az UFO-téma, az azonosítatlan repülő tárgyak jelenléte. Ettől a pillanattól kezdve minden minden újságot megvettem, ami velük foglalkozott. Gyűjtöttem ezeket, és a bizalmas barátaim is kíváncsiak lettek az UFO-kra, vették nekem a különböző lapokat. Ők tudták, hogy titokban gyűjtöm és lefénymásolom a cikkeket.

Ezekből legalább 150 érdekes cikk ma is a birtokomban van. Arra gondoltam, ha velem megtörténhetett, akkor valószínűleg más katonai repülőkkel és polgári pilótákkal is előfordult hasonló eset. Az űrhajósokról nem is beszélve.

/Knoll Gyula - UFO - Az elhallgatott valóság/

Mit kell tudni a földönkívüliek ügyében április végén tartandó amerikai közmeghallgatásról

A rendezvény mottója: "Ha a kongresszus nem teszi a dolgát, akkor a nép fog cselekedni".

Űrhajós, atomfizikus, rendőrtiszt és magas rangú katona is van azok között, akik a földönkívüliekkel kapcsolatos amerikai dokumentumok nyilvánosságra hozatalát szeretnék elérni akciójukkal.


"Az emberi történelemben példa nélkül álló esemény küszöbén állunk" - fogalmazott az öt napos programsorozat egyik szervezője, Stephen G. Bassett, a Paradigma Kutató Csoport (Paradigm Research Group - PRG) ügyvezető igazgatója, a rendezvény hivatalos sajtótájékoztatóján.

Ami tény, még soha nem volt egyszerre egy helyen és egy időben a téma ennyi releváns szakértője, szemtanúja, akik nagy része - állításuk szerint - saját szemével látta, vagy éppen saját kezében tartotta a földönkívüli civilizációk létezésének egyértelmű bizonyítékait. Harmincnál is több ilyen ember érkezik április végén Washingtonba, élükön Dr. Edgar Mitchell-lel, az Apollo 14 űrhajósával, hogy vallomásaikkal meggyőzzék az amerikai kongresszus korábbi tagjait, vessék latba politikai befolyásukat az Egyesült Államok kormányánál, hogy ismerjék be, a földönkívüliek léteznek és már a kapcsolatfelvétel is megtörtént.

"A világsajtó, vagy ahogy gyakran emlegetik az fővonalas média valamiért úgy döntött, nem foglalkozik a témával és figyelmen kívül hagyja a közismert néven azonosítatlan repülő objektumnak nevezett jelenséggel összefüggő kormányzati érintettség firtatását. Ennek az eseménynek az is célja, hogy felhívja a média vezetőinek figyelmét, kötelességük lenne egy ilyen jelentős, az egész emberiséget alapvetően érintő kérdésnek a vizsgálata, amelynek ellenőrzése mára teljesen kicsúszott az illetékesek kezéből és a közvéleménytől egyre nagyobb és kiterjedtebb figyelmet kap" - mondta Bassett.

A National Geographic, az amerikai földrajzi társaság legutóbbi reprezentatív felmérése szerint az amerikaiak nyolcvan százaléka gondolja úgy, hogy a kormányuk titkol valamit a bolygónkat látogató intelligens földönkívüli civilizációkkal kapcsolatban.

"Már csak ezen hatalmas szám alapján is kötelessége lenne a sajtónak foglalkozni a témával és követelni a kormánytól, hogy ne titkolózzon tovább az idegenekkel kapcsolatban. Ennek ellenére a sajtó a mai napig nem volt hajlandó komolyan venni ezt a hatalmas tömeget, hiszen folyamatosan visszautasít minden olyan kezdeményezést, amely a nép által választott kormányzati tisztviselők választóik felé történő nyitását követelné a témában."

A Közmeghallgatás a Beismerésért Projekt most azzal próbálja megtörni ezt a hozzáállást, hogy szavahihető, mi több, megkérdőjelezhetetlen hitelességű szemtanúk sorát vonultatja fel, hátha így már a fővonalas média sem tudja a szőnyeg alá söpörni a dolgot.

Az eseményt 2013. április 29. és május 3. között rendezik a washingtoni kormányzati negyedben található Nemzeti Sajtó Klub épületében, annak is a legnagyobb helyiségében, amely erre az időre "Kongresszusi Meghallgató Teremmé" alakul. Ez idő alatt harmincnál is több kutató, katonai/szövetségi ügynökségi szemtanú fogja tájékoztatni az Egyesült Államok Kongresszusának öt egykori tagját a saját tapasztalatairól.

Az USA Kongresszusa egyébként már tartott meghallgatást a témában, méghozzá 1968-ban, akkor a Tudományos és Asztronautikai Házbizottság tagjai hallgatták végig a bizonyítékokat és érveket felsorakoztató tanúvallomásokat.

Az eljárás formailag mindenben megegyezik majd a hivatalos kongresszusi meghallgatások rendjével, csakhogy itt helyben lesz egy elkerített rész a sajtónak fenntartva, illetve korlátozott számban (mintegy 300 fő) érdeklődők is helyet foglalhatnak a nekik kijelölt székeken.

A szemtanúk - összesen negyven órásra tervezett - vallomástételeit élőben lehet követni majd az interneten, akár spanyol, portugál, francia és orosz szinkrontolmácsolással is.

De nézzük kik lesznek az öt napos rendezvény főszereplői, vagyis kik lesznek a meghívott előadók:

A. J. Gevaerd - brazil ufológus, a Brazil Repülő Csészealj Kutató Központ és a világ legnagyobb UFO kutató hálózata, a MUFON brazíliai igazgatója. Huszonkilenc országban tartott már előadást a témában, több, mint hétszáz esetnél végzett helyszíni kutatást Brazíliában, de rendszeresen feltűnik a History-, és a Discovery Channel műsorán is.

Donald R. Schmitt - Nemzetközi szinten is jól ismert kutató, az UFO Tanulmányok Központjának (CUFOS) korábbi igazgatója, Dr. J. Allen Hynek egykori közvetlen munkatársa és jó barátja. Számos könyvet írt az 1947-es Roswell melletti eseményekről, de az ő tollából származik a történetről Kyle MacLachlan főszereplésével készült Roswell című mozifilm forgatókönyve is.

Dr. Anthony Choy - A perui kutató az eredeti szakmáját tekintve jogász. Alapító tagja volt a Perui Légierőn belül létrehozott Légi Anomáliákat Vizsgáló Hivatalnak (Air Anomalous Phenomenon Investigation Office).


Dr. Edgar Mitchell - Egykori amerikai űrhajós, aki a hatodik emberként lépett a Hold felszínére, ahol mindenkinél többet, 8 órán és 25 percen keresztül sétálhatott. Utóbb több fórumon is elmondta, hogy az Apollo 14 űrhajó útját végig azonosítatlan repülő objektumok kísérték.

Gary Heseltine - Angol rendőrtiszt, aki PRUFOS néven nem hivatalos adatbázist hozott létre, amely a brit rendőrséghez érkezett azonosítatlan repülő tárgyakról szóló bejelentéseket tartalmazza. Először 2002 januárjában hozták nyilvánosságra az összegyűjtött adatokat, azóta minden évben bemutatják a listát, amely mára 430-nál is több esetet tartalmaz.

Grant Cameron - Amerikai kutató, aki 1975 májusában, az amerikai-kanadai határ közelében a saját szemével látott egy UFO-t és azóta megszállottan kutatja a jelenséget. Több száz esetet vizsgált ki személyesen, szemtanúk sokaságával készített interjút. Az utóbbi években az amerikai elnökök és a földönkívüliek közötti kapcsolat bizonyítékait kutatja. Eddig tizenháromszor nyert bebocsátást az amerikai Nemzeti Levéltárába. Csak a Clinton adminisztráció idejéből több, mint ezer oldalnyi dokumentumhoz jutott hozzá.

Ifjabb Jesse Marcel - Annak a Jesse Marcelnek a fia, akinek az édesapja volt az első katonatiszt, aki 1947-ben kiérkezett a Roswell mellett szerencsétlenül járt UFO lezuhanásának helyszínére. Elmondása szerint a roncsok közül néhány kisebb darabot az édesapja hazavitt, amelyeket a saját kezében tartott, így egyike annak a körülbelül kétszáz embernek, akik szemtanúi voltak az eseményeknek. Jelenleg nyugdíjas, korábban orvosként dolgozott az egyik montanai kórházban.

Jim Penniston - Az 1980 decemberében történt Resdlesham Incidens egyik legfőbb szemtanúja, aki a saját szemével látta a brit támaszpont közelében leszállt máig azonosítatlan objektumot.

Stephen Bassett - politikai aktivista, újságíró, a Paradigm Research Group, vagyis az egész közmeghallgatást lebonyolító szervezet egyik alapítója. jelenleg ő az egyetlen regisztrált lobbista az USA-ban, aki a különböző szervezetek képviseletében már hosszú évek óta azért dolgozik, hogy a politika végre ismerje be a földönkívüli jelenlétet.

Rodrigo Bravo - A chilei hadsereg századosa, számos könyv szerzője, a világ legnagyobb tematikus havilapjának, a Los Angeles-i székhelyű UFO Magazine-nak az egyik állandó szerzője.

The author of the new book, Chilean Army Captain Rodrigo Bravo Garrido. (image credit: Publimetro.cl)

John Callahan - Callahan hat éven át volt az amerikai Légügyi hatóság (FAA) légi incidenseket vizsgáló csoportjának vezetője. Elmondása szerint az amerikai légteret felügyelő hatóság számos esetben találkozott UFO jelenséggel. 1986-ban például, egy japán 747-est harmincegy percen keresztül követett egy máig azonosítatlan repülő objektum.

Peter Davenport - 1994 óta a Nemzeti UFO Jelentő Központ igazgatója, a paranormális jelenségekkel foglalkozó Coast to Coast Rádió, világszerte sokak által hallgatott ufós műsorának egyik rendszeres vendége. A Stanford egyetemen diplomázott, anyanyelvi szinten beszél több nyelven. 1992-ben képviselőnek jelöltette magát az amerikai szenátusba, de végül nem választották meg.

Richard French - Az amerikai Légierő ezredese, 1947-ben Roswellben szolgált. A ma már nyugállományú katonai vezető éveken át tagadta, hogy földönkívüli űrhajó zuhant volna le Új-Mexikóban, tavaly nyáron azonban elismerte, hogy mindvégig hazudott és nem is egy, hanem két ilyen űrhajó is szerencsétlenül járt Roswell mellett.

Stanton T. Friedman - Kanadai származású atomfizikus, hivatásos UFO kutató. 1958 óta foglalkozik a témával. Tizennégy éven át a szakmájában dolgozott, majd 1970-ben főállású UFO kutató lett. Ő volt az, aki a hetvenes években először kutatni kezdte a Roswell mellett történteket. Számtalan könyvet írt a témában, rendszeresen szerepel a tévében, rádióban, többek között Larry King műsorában is gyakori vendég.

Paul Hellyer - 1949-től 1974-ig megszakítás nélkül országgyűlési képviselő volt Kanadában, 1963-tól pedig öt éven át az ország védelmi minisztere. Az UFO jelenségek iránti érdeklődése csak az utóbbi néhány évben derült ki. 2005-ben bejelentette: "Az UFO-k ugyanannyira valósak, mint ahogy repülőgépek repkednek a fejünk felett." Ezzel az első olyan politikus, aki a gazdaságilag legfejlettebb nyolc ország (G8) valamelyikének egykori minisztereként beismerte az UFO jelenség létezését.

Linda Moulton Howe - Többszörös Emmy-díjas televíziós személyiség, aki kutatásai során szó szerint az egész világot bejárta. Rendszeresen megszólal a CNN, a BBC, vagy éppen a FOX hírtévékben. Több könyvet és számtalan dokumentumfilmet készített a témában. Earthfiles.com oldalán kiemelten foglalkozik az idegenek által elkövetett állatcsonkításokkal is.

Antonio Huneeus - Chilei-amerikai tudós-újságíró, az UFO jelenség nemzetközileg is ismert kutatója. A párizsi Sorbonne-on tanult, folyékonyan beszél több nyelven. Huszonnégy éve kutatja a témát, Amerikától, Japánon át, Európáig, rengeteg újságban megjelentek az írásai. Korábban éveken át a világ legnagyobb UFO kutató hálózata, a MUFON nemzetközi koordinátora volt.

Nick Pope - Huszonegy éven át dolgozott a brit Védelmi Minisztériumnál, ahol 1991 és 1994 között az egyik feladata volt az azonosítatlan légköri jelenségek vizsgálata, amelyet az amerikai Kék Könyv Projektről mintáztak. Jelenleg egy öt éves projektben vesz részt, melynek során a brit Védelmi Minisztérium az UFO jelenségekkel kapcsolatos teljes archívumát nyilvánosságra hozzák, ami elmondása szerint nagyjából 50.000 oldalnyi dokumentumot jelent.

Dr. Kevin Douglas Randle - Ő is egy prominens kutató, akit szintén a Roswell melletti események nagy ismerője. Hivatásos író, nyolcvannál is több könyv fűződik a nevéhez. Szolgált a vietnámi háborúban és a második Öböl háborúban is. Első UFO jelenséggel foglalkozó műve még 1972-ben jelent meg. Kiemelt kutatási területei az eltérítések, azok az esetek, amikor fizikai nyomokat hagy maga után a jelenség, illetve az állatcsonkítások.

Ariel Sánchez ezredes - Az uruguayi illetőségű kutató katonai repülős főiskolát végzett 1979-ben, majd beállt az ország légierejének kötelékébe. Aktív repülős pályafutását követően előbb instruktor lett az akadémián, majd fokozatosan lépett előre a katonai ranglétrán, míg 2009-ben őt választották az Uruguayi Légierő Egészségügyi Szolgálata igazgatójának, ahonnan 2012 júliusában vonult nyugdíjba. Jelenleg az Uruguayi Légierő alá sorolt, de nem kormányzati fenntartású Légköri Jelenségeket Vizsgáló Szervezet (CRIFAT) igazgatója.

Oscar Santa-Maria ezredes - A Perui Légierő egykori pilótája 25 évig volt szolgálatban. 2002-ben a Perui Légierő felhatalmazta, hogy gyűjtsön össze minden lehetséges információt egy 1980-ban történt UFO incidensről. Televíziók és rádiók rendszeresen megkérdezik a véleményét, a témával kapcsolatban.

Daniel Sheehan - A Harward Egyetemen végzett alkotmányjogász. A Nixon adminisztrációtól kezdve szoros kapcsolatot ápol az éppen aktuális kormányokkal. Többször tartott zárt ajtók mögötti előadást a SETI kutatóinak és általános tanácsadója a The Disclosure Project nevű civil kezdeményezésnek, amely az idegenek földi létét szeretné beismertetni az illetékesekkel. 1999-ben Mihail Gorbacsovnak adott tanácsokat a témában, jelenleg pedig az Új Paradigma Akadémia (New Paradigm Academy) nevű szervezet felállításán munkálkodik.

Dr. Milton Torres - 1931-ben született New Yorkban. 1951-ban csatlakozott a Légierőhöz, 1954-ben hadnagyi rangot szerzett. 1961-ben mérnöki diplomát szerzett, majd Cape Canaveralen, az amerikai űrkikötőben kezdett dolgozni, ahol részt vett a Gemini, majd az Apollo programokban is. Katonai pályafutását követően a Floridai Nemzetközi Egyetemen tanított. 2005-ben nagy sikerű novellát írt The Good Guys Wear Blue Hat (A jó fiúk kék sapkát viselnek) címmel, amelynek alapját a hadseregnél és a NASA-nál eltöltött évei szolgáltatták.

Dr. Thomas Valone - Az Integritás Kutató Intézet elnöke, amely egy non-profit szervezet az alternatív energiák kutatásáért. Számos egyetemen rendszeresen előad a témában, több könyvet is írt a null ponti energiáról. Az elmúlt harminc évben szinte minden jelentős nemzetközi UFO kongresszuson ott volt, de többször feltűnik a CNN, az ABC, vagy éppen a History Channel műsoraiban is.

Dr. Robert Wood - A fizikai tudományok doktora, 43 éves korában csatlakozott az amerikai repülőgépgyár, a McDonnell Douglas fejlesztőcsapatához. Állítása szerint a cégnél részt vett egy olyan titkos projektben, amelynek részeként kiválasztottak egy csoportja, egy UFO meghajtó rendszerét tanulmányozhatta.

 

Forrás:ittvannak.hu