Többek között ez volt az egyik fő témája annak a különleges konferenciának, amelynek a múlt héten adott otthont az egyesült államokbeli Dallas nagyvárosa. A Csillagközi Kongresszus (Interstellar Congress) az emberi történelemnek azt a jövőbeni korszakát vette górcső alá, amikor a világűrt meghódító és a Naprendszerből kilépő emberiség már maga is csillagközi civilizációvá vált.

A több napon át tartó tudományos tanácskozás valamennyi résztvevője egyetértett abban, hogy ha évszázadokban, pláne évezredekben gondolkodunk, akkor távolról sem a tudományos-fantasztikum világa, hanem evolúciós törvényszerűség, hogy az emberiség egyre távolabbra fog eljutni a világűrben, ezért rendkívül fontos lenne erre előre felkészülni és egy idegen fajjal való találkozás esetére vonatkozóan etikai alapszabályokat, viselkedési normákat meghatározni - olvasható a vitasorozatról tudósító Discovery.com internetes oldalon.

Tegyük fel, hogy az emberiség sikerrel tesz eleget az ehhez leginkább szükséges kihívásnak és olyan meghajtó technológiákat tud előállítani, amellyel már képes a csillagközi utazásra. Amennyiben ez megvalósul, minden bizonnyal egy új, intergalaktikus gyarmatosítási folyamat veszi kezdetét, főként, ha minden kétséget kizáróan kiderül az is, nem vagyunk egyedül az univerzumban. Látnunk kell ugyanis, hogy az élet mindössze kémiai folyamatok eredménye, ezért megfelelő körülmények között a biológiai élet bárhol létrejöhet - fogalmaz a Discovery.com.

De vajon mit tennénk, ha szemtől szembe találnánk magunkat kozmikus szomszédainkkal? Pontosabban fogalmazva, mit kellene tennünk?

A csillagközi utazásról szóló több napos konferencia egyik leginkább elgondolkodtató panelét augusztus 16-án tartották, amelyen a különböző szervezetek képviselői, egy idegen civilizációval történő kapcsolatfelvétel etikai következményeit mérlegelték. Vajon miként reagálnánk, ha úgymond intelligens földönkívüliekkel találkoznánk? És miként, ha az adott bolygón az élet még csak az evolúció hajnalán tart és csupán egysejtű mikroorganizmusok formájában létezik? Másként állnánk hozzá egy esetleges gyarmatosításhoz?

A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy egyfajta etikai keretet kellene kijelölni egy esetleges kapcsolatfelvétel esetére, vagyis az idegenekkel való találkozáskor tanúsított viselkedés erkölcsi alapjait le kellene fektetni, amely független kell legyen attól, hogy az adott idegen faj az egyedfejlődés milyen szintjén áll.

A Discovery.com beszámolójából kiderül, az egyik első hozzászóló ennek kapcsán nagyon érdekes összehasonlítást tett a Star Trek sorozatban alkalmazott és ott egyfajta igazodási pontnak tekintett úgynevezett Elsődleges Direktívák kapcsán, amelyek a sci-fi alkotói által megálmodott univerzumban arra szolgálnak, hogy megelőzzék a fejlett Föderáció és a más, esetenként teljesen eltérő kulturális és szociális alapokon nyugvó idegen társadalmak közötti összeütközéseket. De vajon lehetne a való életben is alkalmazni a Star Trek direktíváit? Egyáltalán szükség van erre?

Les Johnson, a Tennessee Valley Interstellar Workshop elnöke és egyben a NASA Fejlett Koncepciók Hivatalának helyettes vezetője felvázolt három logikai kritériumot, melyekről úgy vélte, majdani csillagközi leszármazottaink számára irányadók lehetnek, ha földönkívüli életre bukkannak.

1. Tudj meg róla mindent, amit csak lehet, mielőtt bármit is kockáztatnál.

2. Ha úgy tűnik, hogy valóban életre bukkantál, inkább hagyd békén.

3. Óvakodj attól, hogy mintákat hozz haza a saját bolygódra, mert könnyen lehet, hogy az száz százalékban inkompatibilis a szülőbolygód ökoszisztémájával.

A Johnson által felvázolt első két kritériummal sem értett egyet mindenki a fórumon megszólaló tudósok közül, a harmadikat azonban többen is erősen vitatták, köztük Jim Benford, a Microwave Sciences Inc. (Mikrohullámú Tudományok) elnöke, aki úgy vélte, talán nem kellene túlságosan tartani az idegen mikrobák okozta esetleges fertőzésektől, mert egyáltalán nem biztos, hogy ezek az élőlények bármilyen módon is sértenék a biológiai felépítésünket: "Nagyon valószínű, hogy hasonló a biológiai felépítésünk, ezért ilyen értelemben valószínűtlen, hogy negatív hatással lennénk egymásra. Ráadásul egy idegen világgal való találkozás esetén elkerülhetetlen lenne, hogy egy "emberi előörs" tudományos vizsgálatokat végezzen" - fogalmazott.

Les Johnson válaszában azonban a földi természetből vett példákkal mutatott rá, hogy az invazív fajok egyes veszélyeztetett régiókban milyen hatalmas károkat tudnak okozni és kiemelte, a ragadozók hiánya, illetve a környezeti korlátok együttesen segíthetik elő azt, hogy egy újonnan bekerült földönkívüli faj akár a túlélésünket is fenyegethetné. Éppen ezért úgy vélte, egyáltalán nem jó ötlet egy földönkívüli biológiai egyedet visszahozni a Földre.

Kevin Long, a brit székhelyű Institute for Interstellar Studies (Csillagközi Tudományok Intézete) speciális csillagközi irányelvek lefektetését látná indokoltnak egy esetleges földönkívüli kapcsolatfelvétel esetére. Bár úgy vélte, a távoli jövőben már sokkal kevésbé leszünk rászorulva a Föld, vagy bármelyik másik bolygó természeti kincseire, mert idővel a világűrben létrehozott hatalmas, mesterséges létesítményekben fogunk élni és jóval kevésbé kötődünk majd egy-egy bolygóhoz. Ebből következően egy-egy újonnan felfedezett "élő bolygó" már sokkal inkább csak a tudományos érdeklődésünket fogja felkelteni és nem úgy fogunk ránézni, mint egy gyarmatosítandó planétára:

"És itt nem a természetnek arról a morálisan elfogadott rendjéről van szó, hogy a túlélésre alkalmasabb fog megmaradni és tovább élni, hanem arról, hogy a társadalmunk olyan szintre fejlődik, amelynek többé nincs szüksége (őshonos életformákkal) való versenyre" - mondta Long.

Mark Millis, a Tau Zero Alapítvány alapítója az emberi természetből kiindulva szintén elgondolkodtató oldalát világította meg egy esetleges kapcsolatfelvételnek: Annak ellenére, hogy egy nagy csillagközi faj nyilvánvalóan képes más létformákkal is kommunikálni, egy adott etikai irányelvet egymástól teljesen eltérő módokon is lehet interpretálni és értelmezni, ezért nagyon valószínű, hogy - hasonlóan a földi felfedezésekhez - a csillagok közé lépve is számos ilyen jellegű kisebb-nagyobb hibákat fogunk elkövetni: "Minden bizonnyal lesznek nem kívánatos események, amelyek egyszerűen elkerülhetetlenek" - mondta.

Richard Obousy, az Icarus Interstellar elnöke és társalapítója azonban a csillagközi térbe lépve, minden másnál fontosabbnak érzi az emberiség szempontjait figyelembe venni, amely akár önzőségnek is tűnhet: "Én a pro-emberiség alapelvet helyezem előtérbe."

Obousy ugyan egyetértett azzal, hogy bizonyos szilárd etikai elveket ki kell terjeszteni a galaxisra is és "kellő együttérzéssel kell kezelni mindenféle új élet felfedezését a világűrben", ugyanakkor mindent egybevetve ő azt látná ildomosnak, ami az emberiség számára adott esetben a leginkább hasznos, vagyis "nem szabad, hogy egy bolygó erőforrásainak kiaknázását egy őshonos létforma puszta jelenléte meghiúsítsa." Természetesen egy földönkívüli létformának is lehetnek érzelmei, amelyre kellő figyelmet kell fordítani, de szerinte a kapcsolatfelvételt csak akkor szabad kezdeményezni, ha az feltétlenül szükséges.

Ami pedig az őshonos életformáktól hemzsegő idegen világok gyarmatosítását illeti, szerinte nagyon valószínűtlen, hogy egy ilyen helyen sokáig szeretnénk időzni: "Egy gravitációs szakadék mélyén élünk" - mondja Obousy - "és nem vagyok meggyőződve arról, hogy az egyik gravitációs szakadékból a másikba szeretnénk költözködni. Nem hinném, hogy szükségünk lenne más bolygókon, vagy holdakon való megtelepedésre.”

A panelen részt vett Armen Papazian, pénzügyi közgazdász is, aki hozzászólásában rámutatott, a politika és a történelem alaposan elferdítette a gyarmatosításra és felfedezésre vonatkozó koncepcióinkat.

"Ez egyrészt nyelvi, másrészt történelmi kérdés" - mondta Papazian. "Amikor azt mondjuk, hogy gyarmatosítás, az a Föld különböző részein mást és mást jelent attól függően, hogy a hódítók vagy a meghódítottak szemszögéből nézzük." Papazian mindent egybevetve amellett érvelt, hogy először is tisztáznunk kell, mit keresünk a galaxisban és ha ehhez megfelelően felvilágosult szemlélettel közelítünk, akkor megtaláljuk a megfelelő módszereket is: "Vajon kölcsönös tisztelettel közelítünk, vagy csak ki akarjuk őket használni? A gazdasági hiányosságainkat akarjuk pótolni, vagy élvezni szeretnénk a kozmosz bőségét?" - tette fel a kérdést.

Végül Joe Ritter, a Hawaii Egyetem mérnöke a kérdést saját tapasztalatai alapján közelítette meg. Mint született Maui lakos elmondta, a mesterségesen betelepített fajok, számos problémát okoztak a pici csendes-óceáni szigeten. Ami szent a helyieknek, azt nem feltétlenül tudja megérteni, elfogadni egy kívülálló, emiatt kétségét fogalmazta meg arra vonatkozóan, hogy az ember képes lehet zavarok nélkül, megfelelő szimbiózisban együtt élni egy idegen életformával (és környezetével), tekintet nélkül arra, hogy az értelmes-e, avagy sem.

"Véleményem szerint, ha eléggé felvilágosultak lennénk, békén hagynánk őket...de vajon az emberek így tennének? Valószínűleg nem." - tette hozzá Ritter.

A Discovery.com tudósításából egyértelműen kiderül, hogy az alapkérdés, "vajon találkozunk-e intelligens földönkívüli civilizációkkal", nem képezte vita tárgyát a Csillaghajó Konferencián, ezt szinte evidenciaként értékelték a résztvevők. Ugyanakkor azzal is egyetértettek a konferencia résztvevői, hogy ennek valószínűsége elenyészően kicsi. Ezzel együtt a látszólag határtalan univerzumban élhetnek akár nálunk sokkal fejlettebb létformák is, akikkel ha összeakadunk, egyáltalán nem mindegy, hogyan viselkedünk, hiszen egy ilyen jellegű találkozás esetén is az első benyomás a legmeghatározóbb - zárja tudósítását a Discovery.com.

Forrás:ittvannak.hu