Az elmúlt két és fél évben havonta, ám olykor hetente jelentek meg aggasztóbbnál aggasztóbb hírek Egyiptomból. A fáraók országának öröksége komoly csorbát szenvedett a 2011. februári forradalom óta: tucatnyi múzeum égett le, régészeti kincsek százait lopták el, illegális ásatások ezrei veszélyeztetik az ősi emlékeket.

Összeállításunkban a vandalizmus azon mozzanatait mutatjuk be, amelyek miatt jó néhány egyiptomi emlék örökre eltűnt, vagy legalábbis a fejetlenség következtében jó darabig elérhetetlen lesz a helyiek és a turisták számára.

Malawi Nemzeti Múzeum: a legújabb áldozat

„Egyiptom kivételes kulturális öröksége nem csupán a múlt hagyatéka, gazdag és szerteágazó történelme a jövő generációi számára is érték, megsemmisítése komolyan gyengíti az egyiptomi társadalom alapjait” – így reagált néhány napja Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója a legutóbbi egyiptomi kulturális sokkra. A felső-egyiptomi Minya városában lévő Malawi Nemzeti Múzeum a tüntetések újabb hullámának esett áldozatul.

A legutóbbi puccs során a hatalomból eltávolított Mohamed Murszi hívei a rendőrséggel történő összecsapások alkalmával hatoltak be a múzeumba és a közeli városházára. A vandálok a múzeum belső kapuját bedöntve törtek be a csarnokba, ahol a biztonsági kamerák leverése után hatalmas károkat okoztak, s távozáskor több féltve őrzött kincset is magukkal vittek.

Minyai Antinopolis: elhordják a romokat

Szisztematikusan rombolják az egyik legnagyobb egyiptomi lelőhelyet, a minyai Antinopolist – hívta fel a figyelmet idén márciusban egy egyiptomi archeológus. Monica Hanna szerint a helyszínen dolgozó régészek arról számoltak be, hogy a római kori Antinopolis – amely ma Sheikh Abada néven ismert – komoly veszélyben van. A hírek szerint a II. Ramszesz temploma melletti területet teljesen ledózerolták, ahogy a város északnyugati részét is a földdel tették egyenlővé, hogy mezőgazdasági művelés alá vegyék.

A pusztításért főleg a helyiek a felelősek, akik egyszerűen lerombolják a romokat és a sártéglából készült római kori temetőket, kifosztják, majd bevetik a területet. Az egyiptomi Régiségügyi Minisztérium egyelőre képtelen a helyzetet kezelni, pedig Antinopolis komoly értéket képvisel: számos maradvány maradt fenn a predinasztikus korból, valamint a Ptolemaioszok idejéből is. A lelőhely igazából a római uralom idején vált ismertté, miután Hadrianus császár Antonio Polis néven új várost alapított, templomokkal, színházakkal, iskolákkal és egyéb történelmi épületekkel.

Dahsúr piramisai: temetővé alakították

Illegális temető kialakításába kezdtek helyiek 2013 elején a Kairó közelében fekvő Dahsúr piramisainak tövében, régészek és értelmiségiek szerint veszélybe sodorva a történelmi építményeket. A piramisok közül a leghíresebb Sznofru fáraó tört falú piramisa, ez az első piramis, amelyről biztosan tudni, hogy saját nevet kapott: Déli felragyogó. Sosem használták temetkezésre, kultuszhelyként működött. Lapértesülések és egyiptomi források szerint úgy tűnik, a helyiek nem sokat törődnek azzal, hogy lábaik alatt az ókor legcsodálatosabb emlékei rejtőznek. A Dahsúr közelében lévő falvak lakói közül kétszázan láttak neki januárban, hogy temetőt alakítsanak ki a fáraók korából származó piramisoknál ásva.

Az ácsként dolgozó Ahmed Rageb számára ez logikus választásnak tűnt. „El akartuk temetni halottainkat” – közölte az unokaöccsét nemrégiben elveszítő férfi. „A régi temető megtelt, és már nem volt máshol hely” – fűzte hozzá. Ezzel csak egy probléma van: az újonnan kialakított sírok veszélyesen közel vannak a dahsúri piramisokhoz, amelyek bár nem annyira ismertek, mint gízai „testvéreik”, de elvileg ugyanúgy védettséget élveznek – pontosabban: élveznének, ha nem épült volna legalább ezer síremlék január óta a helyen. Az illegális temetkezések szervesen illeszkednek abba a folyamatba, amit a Hoszni Mubarak egyiptomi elnök megbuktatása indított el Egyiptomban: eddig több mint ötszáz illegális ásatást végeztek a 2011-es felkelések óta Dahsúr területén.

  • Fajjúm-oázis: illegális ásatások
  • Nem jobb a helyzet a Fajjúm-oázisban található Abusir al Melek nekropolisznál sem. A halottak városát még i. e. 3200 körül, azaz a fáraók uralmának megszilárdulása előtt hozták létre, s egészen az i. sz. 7. századig állt fenn.
  • A nekropolisz az újabb rezsimeknek köszönhetően fokozatosan elvesztette jelentőségét, de még így is kevés olyan terület található a világon, amely a történelem bizonyos korszakait ennyire leképezi. „A jelenleg uralkodó káosz miatt a rendőrség nem működik megfelelően” – mondta még februárban egy egyiptomi régészeti felügyelő. Azóta, az újabb puccs után a helyzet még rosszabb lett, s a nekropoliszban is megnőtt az illegális ásatások száma. Sokak szerint régészeti szempontból a legrosszabb helyzet itt van Egyiptomban.

El Hibeh: szemétlerakó lett

2012 júliusában érkezett a hír, hogy El Hibeh régészeti helyszínt is megtalálták a fosztogatók. A kutatók által adott helyzetértékelés – „nagyon rossz” – még így sem állja meg pontosan a helyét. Amikor a régészek bő egy évvel a Mubarak bukását elhozó forradalom után visszatértek El Hibehbe, igencsak elszomorodtak a látványtól. A rablók több száz gödröt ástak, a sírokat felforgatták, a falakat lerombolták, a múmiákat feldarabolták, így a terület most egy nagy szemétlerakóra emlékeztet.


  • El Hibeh korántsem az egyetlen olyan helyszín, amely komoly károkat szenvedett a forradalom óta, de kétségkívül az egyik legfontosabb, kiváltképp azért, mivel ez (volt) az egyik legkevésbé megbolygatott ásatási terület a harmadik átmeneti kor (i. e. 1076-712) idejéből. A települést i.e. 1070 körül alapították luxori magas rangú papok, s 1700 éven keresztül lakott volt.

Kairói Egyiptomi Intézet: porrá égett

Az Egyiptomi Intézet az egyiptomi tüntetők és a rendvédelmi erők összecsapásai közepette gyulladt ki 2011 decemberében. Az épület teljesen kiégett, a teteje is beomlott, csupán a falai állnak. Az Intézetet még Napóleon 18. század végi egyiptomi expedíciója idején alapították. Számtalan páratlan munkát őrzött, többek között a 24 kötetes Description de l'Egypte (Egyiptom leírása) című kézirat egy példányát, amelyben a XIX. század elején több mint 150 francia tudós foglalta össze Egyiptom múltját és akkori jelenét a kulturális, történelmi emlékek és a természettudományok szempontjából. A kézirat feltehetően javíthatatlanul megrongálódott a tűzben.

  • A 12 órán át pusztító lángok a gyűjtemény javát hamuvá égették. A tűzoltók vízzel próbáltak oltani, ami csak fokozta a károkat. Az önkéntesek 16 teherautónyi, mintegy ötvenezer – köztük sok valószínűleg restaurálhatatlan – kéziratot mentettek ki az üszkös romok közül.

Kairói Egyiptomi Múzeum: kirabolták

A 2011-es fosztogatási hullám első áldozatai közé tartozott Kairó híres Egyiptomi Múzeuma, az ország legnagyobb gyűjteménye. A tolvajok a Tahrír téri kormányellenes tüntetéseket kihasználva elvittek két Tutanhamont ábrázoló aranyozott szobrot. Eltűnt egy mészkőből készült, Ehnaton fáraót ábrázoló szobrocska, valamint egy másik, amelyet feleségéről, Nofertitiről (Nefertitiről) mintáztak. Nyoma veszett egy amarnai írnokot ábrázoló szobornak, elvitték a XVIII. dinasztia egyik udvaronca, Juja 11 temetkezési szobrocskáját, továbbá egy skarabeusz formájú amulettet is, ami ugyancsak Jujáé volt.

  • A régészek és a régiségek védelmével foglalkozó hatóságok elszörnyedve álltak az esetek előtt, s igyekeznek mindent megtenni a csempészet megelőzése érdekében, miközben az európai és amerikai aukciós házak árverésein egyre több egyiptomi tárgy jelenik meg. A zűrzavaros hatalomváltások során a kairói Egyiptomi Múzeumból történő műkincslopások szerencsére nem tartottak sokáig, ami azonban nem a hatóságoknak, a rendőrség vagy a minisztériumok közreműködésének köszönhető, hanem egyiptomi fiatalok, diákok tömegeinek, valamint a Régiségek Legfelsőbb Tanácsa fiatal ellenőreinek mondhat köszönetet a világ, ők védték meg a múzeumot, a karnaki templomot és az alexandriai könyvtárat is.
  • Forrás: Múlt-kor történelmi portál