.

.

.

 

Látogatók

2012. 05. 20.-tól

free counters

 



Feedek
Megosztás
.

Költözés

Kedves Olvasók!

A Rejtélyek szigete elköltözött!

Az oldal új elérhetősége:

http://rejtelyekszigete.com/


 

UFO-k : az ismeretlen mindenség csodái

Írta: Spirituális UFO-kutató

Végre közkinccsé lehet tenni ( majd' egy évtizednyi utánajárás és munka után! ) egy olyan magyar nyelvű ufós dokumentumfilmet, amiben szinte semmi negativitás sincs. Mind a téma, mind a képanyag, mind a zene általában spirituális rezgést hordoz, amely megfelel az ötvenes években megalapozott és a mai napig tartó spirituális kontakta-kapcsolatok rezgésszintjének - még akkor is, ha a filmben megjelenő különböző tudósok, írók és ufó-kutatók még nem mind érik el ezt a rezgésszintet!


Ennek a filmnek az eredeti angol nyelvű másfél órás változatát még 1992-ben készítették, vagyis egy 21 éves filmről van szó, melynek a magyar verzióját a kilencvenes évek végén megvágták, megrövidítették és magyar szinkronnal látták el.

Ugyanakkor jól érezhető, hogy ez a film még egy olyan szerencsés téridő-pillanatban készült ( a nyolcvanas évek végétől a kilencvenes évek elejéig tartó reményteli várakozások korszakában ), amikor még tömegek voltak kiéhezve itthon is, külföldön is a spiritualitásra, mivel ekkor a félelmet keltő, negatív, ufó-elrablásos, vagyis teljesen a szürkék befolyása alatt álló lélektagadó álufókutatók még nem játszottak domináns szerepet! (Nézzünk szembe a tényekkel : gyakorlatilag minden "magyar" hivatalos/félhivatalos ufókutató és látnok a szürkék energiáiból él és dolgozik mind a mai napig!)

És a film alapvető spirituális szemléletmódjából következik az is, hogy a pozitív civilizációkkal kapcsolatba került küldöttekre és kontakszemélyekre nagy hangsúlyt helyez, akiket aztán - hogyan is lehetne másképp? - a későbbi ufótematikájú filmekből módszeresen kihagytak.

( A film eredetileg egy VHS-kazetta nem egészen tökéletes felvételéről lett digitalizálva )

Forrás:www.spiritufo.ditro.hu

Hatalmas lábnyomokat és egy UFO-t ábrázoló sziklavésetet találtak Indiában

Két pár hatalmas lábnyom, közvetlenül mellettük pedig egy csészealj alakú repülő tárgy látható azon a sziklán, amelyre a minap bukkantak egy pici indiai falucska mellett. A Jharkahnd régióban fekvő Piska Nagri mélyen hívő lakóit teljesen lázba hozta különleges lelet.

Elsőként az Epoch Times nevű helyi lap számolt be a felfedezésről, amelynek tanulmányozására máris a helyszínre érkezett egy geológus. Nitish Priyadarshi elmondta, a két lábnyom egyenként 30 cm hosszú, 12 cm széles és körülbelül egy cm mélyen süllyed bele a sziklába.

A falubeliek szerint a lenyomatok valódi lábaktól származhatnak, amelyek fából készült szandált viseltek és minden kétséget kizáróan bizonyítják a Védákban foglaltakat, miszerint annak idején az istenek megvetették lábukat a település közelében. Az indiai mitológia szerint ugyanis, Rama és Lakshmana istenek hosszabb időt töltöttek a környéken, amikor Rama feleségét, Sitát keresték.

Priyadarshi azonban úgy véli, az ábrákat inkább belevéshették a kemény gránittömbbe.

"Valószínűleg a helyeik kézzel véshették bele a lábnyomokat, hogy így állítsanak emléket a látogatóknak" - mondta a geológus. "A lábnyomok és a repülő objektum egymás mellett, ugyanazon a sziklán találhatók. Talán azért helyezkednek el így, hogy megörökítsék az utókornak, hogy a két istenség egy repülő tárggyal érkezett oda."

engraved flying

A geológus a sziklavésetek állapotából, a szikla anyagából és a környéken uralkodó időjárási viszonyokból azt is meg tudta becsülni, mikor készülhetett az ábrázolás: "Mindezeket figyelembe véve úgy vélem, a karcolatok több ezer évesek lehetnek."

"Mi már egy technikailag hihetetlenül fejlett korszakban élünk, ennek ellenére továbbra is hatalmas rejtélyek várnak megoldásra körülöttünk. Ősi helyek, misztikus lények, elsüllyedt világok és kultúrák, szimbólumokkal átitatott tájak, megmagyarázatlan jelenségek és évezredekkel ezelőttről származó hihetetlen leletek előtt állunk tanácstalanul. Hiába a magas szintű technikai háttér, az emberiség történelmének számos kérdésére a felkészült és intenzív kutatómunka ellenére még a mai napig sincs válasz."

Fotók: Nitish Priyadarshi.

Forrás: ittvannak.hu / yahoo.com

Elhunyt Ifjabb Jesse Marcel

A Roswell Incidens egyik kulcsfigurája, Idősebb Jesse Marcel őrnagy egyetlen fia hetvenhét esztendős korában, 2013. augusztus 26-án, hétfőn, az elsődleges vizsgálatok szerint szívroham következtében hunyt el.

Néhány hete még arról számoltunk be, hogy a modernkori UFO kutatás origójának számító 1947-es események egyik utolsó élő szemtanúja, a történtek után hatvanhat évvel visszatért Új-Mexikóba, arra a helyre, ahol állítólag a földbe csapódott egy idegen űrhajó, majd ellátogatott abba a házba is, ahol felnőtt és ahol annak idején az édesapja megmutatta neki a lezuhant jármű roncsainak több darabját.

Idősebb Jesse Marcel őrnagy 1947 júliusában, Mac Brazel, helyi farmer bejelentése után elsőként érkezett ki arra a területre, ahol az UFO lezuhant. Marcel a nagy területen szétszóródott roncsok közül több kisebb darabot is magához vett, hogy bevigye őket a Roswelli Légi Bázisra (RAAF).

Előtte azonban még hazaautózott és megmutatta azokat a feleségének és az akkor tizenegy esztendős fiának. Ifjabb Jesse Marcel elmondása szerint a darabok nagyon furcsa anyagból készültek, fémszerűek voltak, mégis szokatlanul könnyűek, az egyiken pedig furcsa, az egyiptomi hieroglifákhoz hasonló írásjelek látszottak.

Ifjabb Jesse Marcel nem követte édesapja pályáját. Orvosi diplomát szerzett, majd évtizedeken át sebészként dolgozott, de egész életében lelkes támogatója maradt a földönkívüliek létezésének beismeréséért küzdő civil mozgalmaknak. Ő maga is számtalanszor megosztotta saját tapasztalatait a közvéleménnyel, legutóbb idén május elején, a washingtoni ál-közmeghallgatáson. Történetéről könyvet is írt The Roswell Legacy (A Roswell hagyaték) címmel, amelyben az édesapjától és az események más szemtanúitól szerzett részletes információk alapján próbálta meg rekonstruálni a lezuhant űrhajó és utasainak sorsát.

Az eseményeket máig átható, sokak szerint mesterségesen keltett és fenntartott ellentmondásosság ellenére Marcel mindvégig sziklaszilárdan ragaszkodott a saját igazához. A vele történteket mindig ugyanazzal, a jó értelemben vett gyermeki lelkesedéssel, nyílt és tiszta szavakkal mesélte el, ahogy tizenegy évesen megélte, és sokak szemében éppen ez kitartó és őszinte elkötelezettség bizonyította, hogy igazat beszél.

Halálával az egyetemes UFO kutatás emblematikus alakja, a Roswell mellett történt események egyik utolsó élő szemtanúja távozott el közülünk, aki élete végéig azért harcolt, hogy az Egyesült Államok kormánya ismerje be, 1947 júliusában egy földönkívüli civilizáció képviselőinek űrhajója járt szerencsétlenül Új-Mexikóban.

Nyolc gyermeke és számos unokája a következő szavakkal búcsúzott szeretett rokonától:

"Habár, édesapánk, nagypapánk, nincs többé velünk,...de a Roswell hagyaték mindörökké élni fog"

/ittvannak.hu/

Hogyan viselkedjünk, ha a földönkívüli civilizációkkal találkozunk?

Többek között ez volt az egyik fő témája annak a különleges konferenciának, amelynek a múlt héten adott otthont az egyesült államokbeli Dallas nagyvárosa. A Csillagközi Kongresszus (Interstellar Congress) az emberi történelemnek azt a jövőbeni korszakát vette górcső alá, amikor a világűrt meghódító és a Naprendszerből kilépő emberiség már maga is csillagközi civilizációvá vált.

A több napon át tartó tudományos tanácskozás valamennyi résztvevője egyetértett abban, hogy ha évszázadokban, pláne évezredekben gondolkodunk, akkor távolról sem a tudományos-fantasztikum világa, hanem evolúciós törvényszerűség, hogy az emberiség egyre távolabbra fog eljutni a világűrben, ezért rendkívül fontos lenne erre előre felkészülni és egy idegen fajjal való találkozás esetére vonatkozóan etikai alapszabályokat, viselkedési normákat meghatározni - olvasható a vitasorozatról tudósító Discovery.com internetes oldalon.

Tegyük fel, hogy az emberiség sikerrel tesz eleget az ehhez leginkább szükséges kihívásnak és olyan meghajtó technológiákat tud előállítani, amellyel már képes a csillagközi utazásra. Amennyiben ez megvalósul, minden bizonnyal egy új, intergalaktikus gyarmatosítási folyamat veszi kezdetét, főként, ha minden kétséget kizáróan kiderül az is, nem vagyunk egyedül az univerzumban. Látnunk kell ugyanis, hogy az élet mindössze kémiai folyamatok eredménye, ezért megfelelő körülmények között a biológiai élet bárhol létrejöhet - fogalmaz a Discovery.com.

De vajon mit tennénk, ha szemtől szembe találnánk magunkat kozmikus szomszédainkkal? Pontosabban fogalmazva, mit kellene tennünk?

A csillagközi utazásról szóló több napos konferencia egyik leginkább elgondolkodtató panelét augusztus 16-án tartották, amelyen a különböző szervezetek képviselői, egy idegen civilizációval történő kapcsolatfelvétel etikai következményeit mérlegelték. Vajon miként reagálnánk, ha úgymond intelligens földönkívüliekkel találkoznánk? És miként, ha az adott bolygón az élet még csak az evolúció hajnalán tart és csupán egysejtű mikroorganizmusok formájában létezik? Másként állnánk hozzá egy esetleges gyarmatosításhoz?

A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy egyfajta etikai keretet kellene kijelölni egy esetleges kapcsolatfelvétel esetére, vagyis az idegenekkel való találkozáskor tanúsított viselkedés erkölcsi alapjait le kellene fektetni, amely független kell legyen attól, hogy az adott idegen faj az egyedfejlődés milyen szintjén áll.

A Discovery.com beszámolójából kiderül, az egyik első hozzászóló ennek kapcsán nagyon érdekes összehasonlítást tett a Star Trek sorozatban alkalmazott és ott egyfajta igazodási pontnak tekintett úgynevezett Elsődleges Direktívák kapcsán, amelyek a sci-fi alkotói által megálmodott univerzumban arra szolgálnak, hogy megelőzzék a fejlett Föderáció és a más, esetenként teljesen eltérő kulturális és szociális alapokon nyugvó idegen társadalmak közötti összeütközéseket. De vajon lehetne a való életben is alkalmazni a Star Trek direktíváit? Egyáltalán szükség van erre?

Les Johnson, a Tennessee Valley Interstellar Workshop elnöke és egyben a NASA Fejlett Koncepciók Hivatalának helyettes vezetője felvázolt három logikai kritériumot, melyekről úgy vélte, majdani csillagközi leszármazottaink számára irányadók lehetnek, ha földönkívüli életre bukkannak.

1. Tudj meg róla mindent, amit csak lehet, mielőtt bármit is kockáztatnál.

2. Ha úgy tűnik, hogy valóban életre bukkantál, inkább hagyd békén.

3. Óvakodj attól, hogy mintákat hozz haza a saját bolygódra, mert könnyen lehet, hogy az száz százalékban inkompatibilis a szülőbolygód ökoszisztémájával.

A Johnson által felvázolt első két kritériummal sem értett egyet mindenki a fórumon megszólaló tudósok közül, a harmadikat azonban többen is erősen vitatták, köztük Jim Benford, a Microwave Sciences Inc. (Mikrohullámú Tudományok) elnöke, aki úgy vélte, talán nem kellene túlságosan tartani az idegen mikrobák okozta esetleges fertőzésektől, mert egyáltalán nem biztos, hogy ezek az élőlények bármilyen módon is sértenék a biológiai felépítésünket: "Nagyon valószínű, hogy hasonló a biológiai felépítésünk, ezért ilyen értelemben valószínűtlen, hogy negatív hatással lennénk egymásra. Ráadásul egy idegen világgal való találkozás esetén elkerülhetetlen lenne, hogy egy "emberi előörs" tudományos vizsgálatokat végezzen" - fogalmazott.

Les Johnson válaszában azonban a földi természetből vett példákkal mutatott rá, hogy az invazív fajok egyes veszélyeztetett régiókban milyen hatalmas károkat tudnak okozni és kiemelte, a ragadozók hiánya, illetve a környezeti korlátok együttesen segíthetik elő azt, hogy egy újonnan bekerült földönkívüli faj akár a túlélésünket is fenyegethetné. Éppen ezért úgy vélte, egyáltalán nem jó ötlet egy földönkívüli biológiai egyedet visszahozni a Földre.

Kevin Long, a brit székhelyű Institute for Interstellar Studies (Csillagközi Tudományok Intézete) speciális csillagközi irányelvek lefektetését látná indokoltnak egy esetleges földönkívüli kapcsolatfelvétel esetére. Bár úgy vélte, a távoli jövőben már sokkal kevésbé leszünk rászorulva a Föld, vagy bármelyik másik bolygó természeti kincseire, mert idővel a világűrben létrehozott hatalmas, mesterséges létesítményekben fogunk élni és jóval kevésbé kötődünk majd egy-egy bolygóhoz. Ebből következően egy-egy újonnan felfedezett "élő bolygó" már sokkal inkább csak a tudományos érdeklődésünket fogja felkelteni és nem úgy fogunk ránézni, mint egy gyarmatosítandó planétára:

"És itt nem a természetnek arról a morálisan elfogadott rendjéről van szó, hogy a túlélésre alkalmasabb fog megmaradni és tovább élni, hanem arról, hogy a társadalmunk olyan szintre fejlődik, amelynek többé nincs szüksége (őshonos életformákkal) való versenyre" - mondta Long.

Mark Millis, a Tau Zero Alapítvány alapítója az emberi természetből kiindulva szintén elgondolkodtató oldalát világította meg egy esetleges kapcsolatfelvételnek: Annak ellenére, hogy egy nagy csillagközi faj nyilvánvalóan képes más létformákkal is kommunikálni, egy adott etikai irányelvet egymástól teljesen eltérő módokon is lehet interpretálni és értelmezni, ezért nagyon valószínű, hogy - hasonlóan a földi felfedezésekhez - a csillagok közé lépve is számos ilyen jellegű kisebb-nagyobb hibákat fogunk elkövetni: "Minden bizonnyal lesznek nem kívánatos események, amelyek egyszerűen elkerülhetetlenek" - mondta.

Richard Obousy, az Icarus Interstellar elnöke és társalapítója azonban a csillagközi térbe lépve, minden másnál fontosabbnak érzi az emberiség szempontjait figyelembe venni, amely akár önzőségnek is tűnhet: "Én a pro-emberiség alapelvet helyezem előtérbe."

Obousy ugyan egyetértett azzal, hogy bizonyos szilárd etikai elveket ki kell terjeszteni a galaxisra is és "kellő együttérzéssel kell kezelni mindenféle új élet felfedezését a világűrben", ugyanakkor mindent egybevetve ő azt látná ildomosnak, ami az emberiség számára adott esetben a leginkább hasznos, vagyis "nem szabad, hogy egy bolygó erőforrásainak kiaknázását egy őshonos létforma puszta jelenléte meghiúsítsa." Természetesen egy földönkívüli létformának is lehetnek érzelmei, amelyre kellő figyelmet kell fordítani, de szerinte a kapcsolatfelvételt csak akkor szabad kezdeményezni, ha az feltétlenül szükséges.

Ami pedig az őshonos életformáktól hemzsegő idegen világok gyarmatosítását illeti, szerinte nagyon valószínűtlen, hogy egy ilyen helyen sokáig szeretnénk időzni: "Egy gravitációs szakadék mélyén élünk" - mondja Obousy - "és nem vagyok meggyőződve arról, hogy az egyik gravitációs szakadékból a másikba szeretnénk költözködni. Nem hinném, hogy szükségünk lenne más bolygókon, vagy holdakon való megtelepedésre.”

A panelen részt vett Armen Papazian, pénzügyi közgazdász is, aki hozzászólásában rámutatott, a politika és a történelem alaposan elferdítette a gyarmatosításra és felfedezésre vonatkozó koncepcióinkat.

"Ez egyrészt nyelvi, másrészt történelmi kérdés" - mondta Papazian. "Amikor azt mondjuk, hogy gyarmatosítás, az a Föld különböző részein mást és mást jelent attól függően, hogy a hódítók vagy a meghódítottak szemszögéből nézzük." Papazian mindent egybevetve amellett érvelt, hogy először is tisztáznunk kell, mit keresünk a galaxisban és ha ehhez megfelelően felvilágosult szemlélettel közelítünk, akkor megtaláljuk a megfelelő módszereket is: "Vajon kölcsönös tisztelettel közelítünk, vagy csak ki akarjuk őket használni? A gazdasági hiányosságainkat akarjuk pótolni, vagy élvezni szeretnénk a kozmosz bőségét?" - tette fel a kérdést.

Végül Joe Ritter, a Hawaii Egyetem mérnöke a kérdést saját tapasztalatai alapján közelítette meg. Mint született Maui lakos elmondta, a mesterségesen betelepített fajok, számos problémát okoztak a pici csendes-óceáni szigeten. Ami szent a helyieknek, azt nem feltétlenül tudja megérteni, elfogadni egy kívülálló, emiatt kétségét fogalmazta meg arra vonatkozóan, hogy az ember képes lehet zavarok nélkül, megfelelő szimbiózisban együtt élni egy idegen életformával (és környezetével), tekintet nélkül arra, hogy az értelmes-e, avagy sem.

"Véleményem szerint, ha eléggé felvilágosultak lennénk, békén hagynánk őket...de vajon az emberek így tennének? Valószínűleg nem." - tette hozzá Ritter.

A Discovery.com tudósításából egyértelműen kiderül, hogy az alapkérdés, "vajon találkozunk-e intelligens földönkívüli civilizációkkal", nem képezte vita tárgyát a Csillaghajó Konferencián, ezt szinte evidenciaként értékelték a résztvevők. Ugyanakkor azzal is egyetértettek a konferencia résztvevői, hogy ennek valószínűsége elenyészően kicsi. Ezzel együtt a látszólag határtalan univerzumban élhetnek akár nálunk sokkal fejlettebb létformák is, akikkel ha összeakadunk, egyáltalán nem mindegy, hogyan viselkedünk, hiszen egy ilyen jellegű találkozás esetén is az első benyomás a legmeghatározóbb - zárja tudósítását a Discovery.com.

Forrás:ittvannak.hu